A 181/2008. (VII.8.) kormányrendelet 3. sz. mellékletében megjelentek az elektromos berendezések hulladékainak begyűjtésére és hasznosítására vonatkozó 2009. évi irányszámok. A 264/2004. rendelet előírásaihoz képest jelentős változást jelent a képcsöves berendezések begyűjtendő mennyiségének növelését célzó előírás. E szerint a 2010-ben begyűjtendő számítógép monitorok MINIMÁLIS mennyiségének el kell érni az előző évben IT kategóriában forgalomba hozott VALAMENNYI berendezés súlyának 12%-át. Hasonlóan, a begyűjtött TV készülékek mennyisége nem lehet kevesebb az előző évben piacra került szórakoztató elektronikai eszközök össz-tömegének 15%-ánál. )

A hazai jogszabály az alábbi begyűjtési és hasznosítási arányokat határozza meg 2010. évre vonatkozóan (a tényleges mennyiségeket az előző évben forgalomba helyezett új termékek tömegének figyelembevételével kell kiszámolni):

És most lássuk, miként fejlődött az elmúlt évek során az elektromos- és elektronikai berendezések hulladékainak kezelésére vonatkozó jogszabályi környezet:

2003. február 13-án érvénybe lépett két EU direktíva: az egyik az elektromos és elektronikus készülékek hulladékainak kezeléséről (2002/96/EC), a másik (2002/95/EC), a berendezésekben található veszélyes összetevőkről rendelkezik. A két jogszabály rendelkezéseinek teljes megvalósítására közel 6 év áll a tagországok rendelkezésére.

Az első határidő 2004. augusztus 13. volt. Eddig az időpontig valamennyi tagországnak át kellett vennie a két törvény rendelkezéseit saját törvénykezésébe. 

A magyar jogszabály  2005.augusztus 13-ától biztosítja az EU irányelv rendelkezéseinek hazai alkalmazását. A kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján a gyártók feladata az általuk gyártott elektronikai berendezésekből képződő hulladék begyűjtése és hasznosítása, mely feladatok elvégzését arra szakosodott és engedéllyel rendelkező cégekre bízhatják.

A 264/2004. (IX.23.)Korm. rend.2. sz. melléklete alapján

A következő fontos határidő 2006. december 31. volt. Erre az időpontra a legtöbb EU tagországnak el kellett érnie a háztartásokból begyűjtendő 4 kg/fő/év elektronikai termékhulladék mennyiséget. Ugyanerre az időpontra a gyártók számára is volt kötelezettség: biztosítani kell a kategóriánként változó mértékben (70-80%) előírt hulladék újrahasznosítási rátát. Magyarország - néhány újonnan csatlakozott tagországgal együtt  - a fenti feladatok teljesítésére 24 hónap haladékot kapott. (2003/108/EK irányelv módosítás)

A veszélyes összetevők gyártás során történő felhasználásáról rendelkező másik direktíva rendelkezései szerint 2006. július 1. után már nem kerülhet piacra olyan elektronikai berendezés, mely ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaz, vagy a felhasznált műanyag alkatrészeket PBDE vagy PBB gyulladáskésleltető anyagokkal kezelték.

A Magyarország számára legfontosabb további határidő 2008. december 31., amikorra hazánknak is el kell érnie a háztartásokból évente begyűjtendő 40.000 tonna e-hulladék mennyiséget.

Kapcsolódó jogszabályok

• 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról

• 264/2004. (IX.23.) Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről PDF dokumentum

• 15/2004. (X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól (Vhr.) PDF dokumentum

• 1995. évi LVI. (VI.23.) Törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról.

• 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet   A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról

• 53/2003.(IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának [...] feltételeiről

• 98/2001. (VI.15)Kormány rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.

• 16/2001. (VII.18)KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről. (EWC kódok) 

© Inter-Metal Csoport, 2003-2009.