Éhhalál vagy fémmérgezés

2010. július 8.,greenfo.hu

Az elektronikai hulladék feldolgozására egész szürkegazdasági ágazat alakult ki Indiában: a puszta kézzel dolgozó munkások - sokszor gyerekek - súlyos fémmérgezést szenvednek, még sincs más választásuk, hiszen pénzkereset híján az éhhalál várna rájuk."
>>>: greenfo.hu

Aranyérem e-hulladékból

2010. február 26., Világgazdaság

A vancouveri téli olimpia medáljai több tekintetben is történelmet írtak: minden idők legnehezebb érmei közé tartoznak, ráadásul a szokásostól eltérően nem laposak, hanem hullámos felületűek. További újdonság emellett, hogy az érmék az arany, ezüst, illetve a réz mellett némi "hulladékot" is tartalmaznak: kiselejtezett elektronikai eszközökkel, például öreg katódcsövekkel, elhasználódott számítógép-alkatrészekkel "színesedett" a kép. Igaz, a medálok előállításához felhasznált 2,05 koligramm arany, 1,95 kilogramm ezüst és 903 kilogramm réz mellett a hulladék anyagok csak csekély, alig több, mint egyszázalékos arányt képviselnek, ám a jelenlétük jól illeszkedik az olimpiai játékok filozófiájához, mely az állandóságot emeli ki.
A hulladékot egyébként a kanadai Tech Resources válogatta gondosan össze, ez a cég szállította az érmekhez szükséges alapanyagokat is. A medálok tehát első ízben váltak "zölddé", ez akár egy jelzés is leheta szervezők részéről, hogy egy olimpiát is meg lehet környezetbarát módon rendezni."

Fenyegető e-hulladék

2010. február 22., Világgazdaság Online

Az ENSZ környezetvédelmi programjának keretében készült friss jelentés szerint a következő évtizedben komoly problémát okoz majd az elektronikai hulladék kezelése, mivel a fejlődő országok is egyre jobban kiveszik a részüket a berendezések vásárlásából.
A ma nyilvánosságra hozott ENSZ jelentés szerint évente 40 millió tonna elektronikai hulladékot termel ki a világ. Ebből 3,3 millió tonna származik az Egyesült Államokból, amely a vezető szemétgyártó, míg Kína a második, 2,6 millió tonnával.
Achim Steiner, a világszervezet környezetvédelmi programjának vezetője szerint a világ nem készült fel a hatalmas szemétmennyiség kezelésére. A szakértő az AP-nek úgy nyilatkozott: a felhalmozódó hulladék komoly gondot okoz, különösen a fejlődő országok számára, amelyek szemétlerakóvá válhatnak. Erre utal, hogy Steiner tudomása szerint egyes amerikai és európai szervezetek adománynak álcázva kiselejtezett számítógépeket küldtek afrikai országokba.
A jelentés szerint a leselejtezett kínai számítógépek száma 2020-ra a 2007-ben mért mennyiség négyszeresére emelkedhet, míg Indiában háromszor annyi hűtőgép került szemétre 2020-ban, mint két évvel ezelőtt. Az elektronikus hulladék kapcsán nem annyira a mennyiség, mint a feldolgozás minősége a kérdés. A fejlődő országokban hátsó udvarokban, fejletlen technológiával kezelik ezeket a hulladékokat, amelyek ezután sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a környezetre, mint ha modern módszerekkel dolgoznák fel azokat.

Könyörtelen adatmegsemmisítés

2009. augusztus 19., A Computerworld cikke eredetiben itt olvasható

Egy angliai cég érdekes ötlettel állt elő, mely szerint speciálisan kialakított teherautók segítségével helyszíni merevlemez-megsemmisítést vállal.
A biztonsági szakértők sokszor hangoztatják, hogy a leselejtezett adattárolókon található adatokra is fokozottan ügyelni kell, hiszen azok könnyedén illetéktelen kezekbe kerülhetnek. Sok bizalmas információt tároló meghajtó kering az Interneten, a használt számítástechnikai alkatrészeket forgalmazó kereskedőknél, az újrahasznosító üzemekbe és persze a szemétben. A helyzet komolyságát jól szemlélteti például az a nyáron nyilvánosságra került eset is, melynek során Ghánában találtak olyan merevlemezeket, amelyeken az USA kormányával kapcsolatos adatok is felfedezhetők voltak. Feltételezhető, hogy a fejlődő országot segítő szállítmánnyal került Afrikába a merevlemez, csak éppen ezelőtt nem kerültek róla megfelelő módon letörlésre a bizalmas adatok.
Az angliai DiskShred cég úgy határozott, hogy véget vet a leselejtezett adattárolókkal kapcsolatos problémáknak, és egy mobil szolgáltatással rukkol elő. Ennek lényege, hogy az ügyfél kérésére házhoz megy egy speciálisan kialakított teherautóval, és szó szerint bedarálja a merevlemezeket. A cég elsősorban állami, banki, vállalati ügyfeleket céloz meg a szolgáltatásával. A DiskShred igény szerint ki is szereli a winchestereket a számítógépekből, amelyeket a teherautón elhelyezett, nagy teljesítményű zúzógéppel megsemmisít. Mivel ez a hidraulikus szerkezet nem válogatós, ezért a cég a merevlemezek mellett USB-s meghajtók, CD/DVD-k, floppy lemezek, adatkazetták, sőt még mobiltelefonok és PDA-k bezúzását is vállalja. A DiskShred hangsúlyozta, hogy a tevékenysége során maximálisan figyelembe veszi a környezetvédelmi előírásokat, és minden általa megsemmisített eszköz újrahasznosításra kerül. A cég egyébként számos (ISO 9001/14001/18001, BS 8470:2006, BS7858:2006, stb.) szabványnak megfelelően végzi a munkáját. Idővel pedig az is kiderül, hogy a szigetországban útjára indított új szolgáltatás milyen sikereket fog elé

Rossz utat követ Európa az e-hulladék kezelés területén

Az EERA ügyvezetőjének kijózanító értékelése a WEEE irányelvről (EUWID)

"Rossz utat járunk az európai e-hulladék kezelésben", mondta Norbert Zonneveld az Európai Elektronikai Hulladék Hasznosítók Szövetségének (EERA)ügyvezetője egy november végén Hamburgban megrendezett szakmai konferencián, megelőzve az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalását a WEEE irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan. Az ügyvezető a megrekedt begyűjtési mennyiségeket, az újrahasznosítók árképzésére nehezedő hatalmas nyomást, a visszavont technológiai beruházásokat és a környezetben bekövetkezett károkat említette véleménye indokaként.
Az EU WEEE irányelve minden, csak nem sikertörténet. A szabályozás nincs hatással a hulladékká vált berendezések túlnyomó részének kezelésére és a piac fejlődése a WEEE irányelv céljainak útjában áll. Ráadásul az Unió valamennyi országára érvényesíthető szabványok hiánya a jelentések katasztrofális használhatatlanságára vezetett Zonneveld szerint. A különféle törvényhozási rendszerek közötti különbségek akkor váltak szembetűnővé, amikor a WEEE irányelv nemzeti jogi harmonizációját végezték, tette hozzá az EERA képviselője. Az irányelv tisztázatlan fogalmait jó néhány tagállam úgy értelmezte, ahogyan jól esett. Az eredmény: egyenlőtlen versenyfeltételek és nemkívánatos vadhajtások a kereskedelem és export területén. Zonneveld megemlítette, hogy jó nevű hulladékhasznosító cégek számára okozott nehézséget a piacon maradás.
Zonneveld szerint lakosonként átlagban 15-20 kg új készüléket értékesítenek az EU tagállamaiban, ugyanakkor mindössze 3-7 kg működésképtelen készüléket gyűjtenek vissza. A statisztikák szerint a visszagyűjtött berendezéseknek csak 15-30 százaléka kerül újrahasznosításra. Teljes mértékben tisztázatlan, mekkora a B2B szektorból visszagyűjtött és kezelt hulladék mennyisége. Bár az irányelv hatálya valamennyi háztartási és nem háztartási berendezésre kiterjed, elsődlegesen a háztartásokból származó berendezés hulladékra fókuszál. A B2B szektorra vonatkozó pontos számok, Zonneveld szerint nem állnak rendelkezésre, bár a becslések 1,7-2,5 millió tonna hulladékkal számolnak évente. A B2B piacról származó hulladék jelentős része használt gépeknek álcázva nem OECD országokban landol, melynek következtében a veszélyes összetevők ezen országok környezetét terhelik - mutatott rá Zonneveld.
Az EERA ügyvezetője szerint a szelektív begyűjtés hiánya következtében hatalmas mennyiségű e-hulladék holléte ismeretlen. Az e-hulladék áramok mennyiségének meghatározását többek között jogszabályozási hiányosságok, az ellenőrzés és politikai érdeklődés hiánya valamint a legális és illegális kereskedelem egyaránt nehezítik. Utóbbiakat a magas fémárak is előmozdították. Engedéllyel nem rendelkező vigécek vásárolták fel kereskedőktől az e-hulladékot, mások lakossági gyűjtőpontokat dézsmáltak meg. Önkormányzatok ráadásul pénzért értékesítettek berendezéseket olyan kereskedőknek, akik tevékenysége nem felel meg a jogszabályoknak. A kereskedők és önkormányzatok illegális tevékenysége oda vezetett, hogy az állampolgárok olyan szolgáltatásért kényszerültek fizetni, amit meg sem kaptak. Az EERA igazgató szerint hiányzott az ösztönzés a fenntartható technológiákba történő beruházásokra, mert a pályáztatás során a szolgáltatási árakat végletesen lenyomták. (EUWID No.25)

Szemléletváltásra van szükség

Nem tudja teljesíteni Románia az elektronikai hulladékokra vonatkozó EU-s vállalását – jelentette ki Korodi Attila környezetvédelmi miniszter a hétvégén Háromszéken. A program szerint országszerte lakosonként évi négy kilogramm ilyen típusú hulladékot kellene összegyűjteni.
A minisztérium kezdeményezésére immár harmadik alkalommal szervezték meg Romániában a hétvégi elektromos és elektronikai hulladékgyűjtő akciót, amelyen 335 település vett részt országszerte. Az összegyűlt hulladék mennyisége azonban nem érte el az uniós elvárásokat. Idén összesen négyezer tonna elektromos és elektronikus hulladéktól szabadult meg az ország.
Sepsiszentgyörgyön már február óta megkezdték a gyűjtést. A hétvégi akcióba kísérleti jelleggel Kovászna és Arges megyékben a falvakat is bevonták. Háromszéken ez alkalommal 12 tonna utcára kitett elektromos és elektronikus hulladékot szállítottak el, ebből 3,7 tonnát a városokból és 8,4 tonnát falvakról gyűjtöttek össze.
Ezután minden hónap első szombatján, vidéken is megrendezik az elektromos hulladék gyűjtést. Romániában a lakosságban még nem tudatosult eléggé az akció jelentősége, szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy ne a háztartási szemét közé dobják a használaton kívüli mosógépet, képernyőt vagy számítógépeket. (Petrovits Győző, Duna Televízió)

Megjelentek a 2009. évi irányszámok

A 181/2008. (VII.8.) kormányrendelet 3. sz. mellékletében megjelentek az elektromos berendezések hulladékainak begyűjtésére és hasznosítására vonatkozó 2009. évi irányszámok. A 264/2004. rendelet előírásaihoz képest jelentős változást jelent a képcsöves berendezések begyűjtendő mennyiségének növelését célzó előírás. E szerint a 2009-ben begyűjtendő számítógép monitorok MINIMÁLIS mennyiségének el kell érni az előző évben IT kategóriában forgalomba hozott VALAMENNYI berendezés súlyának 12%-át. Hasonlóan, a begyűjtött TV készülékek mennyisége nem lehet kevesebb az előző évben piacra került szórakoztató elektronikai eszközök össz-tömegének 15%-ánál.

E-hulladék Zöld Pontok

Már több, mint 250 elektromos és elektronikai cikkeket forgalmazó kereskedés csatlakozott az Electro-Coord Magyarország (ECM) által kezdeményezett hálózathoz. A hálózat tagjainál bárki térítésmentesen adhatja le régi, használt elektromos berendezését függetlenül attól, hogy éppen vásárol-e új terméket vagy sem. Az ECM weboldalán található Zöld Pont listából bárki könnyen kiválaszthatja, hol van lakóhelyéhez legközelebb ilyen e-hulladék leadó hely. (ECM))

Változások a termékdíj törvényben

A hulladékhasznosítási követelményekkel történő harmonizáció eredményeként megszűnik a hűtőberendezések kategóriájának megkülönböztetése. Erre a termékre az elektromos és elektronikai berendezésekre vonatkozó szabályokat kellene majd alkalmazni, vagyis egyszerűsödnek az előírások. Deák László szerint időszerű volt ezt a döntést meghozni. A legtöbb termékdíjköteles áru gyártóinak, forgalmazóinak hulladékhasznosítási kötelezettsége is van. Ez azt jelenti, hogy az általuk gyártott és forgalmazott termékekből keletkezett hulladék meghatározott részét kötelesek a fogyasztóktól visszavenni, begyűjteni, újrahasznosítani és ártalmatlanítani. E kötelezettségek alól a termékdíj megfizetése sem mentesíti a cégeket. A termékdíj-előírások betartatása érdekében a vámhatóság a hulladékhasznosítási kötelezettségek teljesítését is ellenőrizni fogja. További részletek a Jogi Fórum honlapján

Lakosonként 16,4 kg e-hulladékot gyűjtöttek be a svédek

Az elektronikai hulladékot begyűjtő és kezelést koordináló svédországi szervezet, az El-Kretsen 150 ezer tonna e-hulladékot gyűjtött be az elmúlt évben - derül ki a svéd szervezet 2006. évre vonatkozó jelentéséből. A begyűjtött mennyiség 24 000 tonnával nőtt a megelőző évihez képest, ezzel elérték a lakosonkénti 16,4 kg éves mennyiséget. A fehéráru 30%-os részesedését a hűtőberendezések követték 19%-kal, míg a szórakoztató elektronikai berendezések aránya megegyezett az IT és irodatechnikai berendezések hulladékainak 18%-os arányával. Egyéb háztartási berendezések 8 %-ot, míg a fényforrások 5%-át tették ki a begyűjtött elektronikai hulladéknak. (EUWID 2007. augusztus 22.)

japán példa az e-hulladék kezelésre

...Európában pedig az elektromos berendezésekből álló szemét mennyisége nő a leggyorsabban: tömege csak Nagy-Britanniában évi egymillió tonna. Az Európai Unió azonban nem volt olyan sikeres a probléma kezelésében, mint Japán, és bár az e-szemét újrahasznosítására vonatkozó irányelvből törvény lett, a tagállamok húzódoznak az alkalmazásától... További részletek a NOL weboldalán

Budapesten tanácskoznak ...

Elem- és akkumulátor hulladék újrahasznosítással foglalkozó nemzetközi konferenciát tartanak BUDAPESTEN június 20-22. között. A rendezvény aktuális szakmai kérdésekkel foglalkozik, például a közelmúltban e témában kiadott Európai Uniós irányelvvel, mely nem csak az elemeket forgalmazó kereskedő cégekre vonatkozóan fogalmaz meg kötelezettségeket, hanem az elemek gyártói számára is előírásokat tartalmaz. A résztvevők számára szakmai bemutatót tartanak a dorogi SANYO üzemegységében, valamint az elektronikai hulladékokat kezelő Inter-Metalex Kft. csepeli telephelyén. További részletek a szervezők honlapján: http://www.icm.ch/index_battery07.htm

E-hulladékok - kézről-kézre

Az Inter-Metal-Recycling Kft. a környezetvédelemre, a globális hulladékprobléma mérséklésére legfogékonyabb réteget, az általános iskolás-középiskolás korosztályt célozta meg figyelemfelkeltő-ismeretterjesztő előadássorozata célcsoportjául. Az ökoiskolai hálózat tagiskolái számára meghirdetett vetített-képes előadás egy tanóra 45 percében vezeti végig a tanulókat a hulladékok képződésétől azok gyűjtésén át újrahasznosításukig. Először a kozmoszból csodálkoznak rá a „kék bolygóra”, a földre-szállás után azonban szembesülnek az üvegház-hatás, az ózonlyuk jelenség, a túlnépesedés és a hulladékok újrahasznosítását elkerülhetetlenné tevő tudatos környezet- és hulladékgazdálkodás tényeivel. Áttekintést nyernek az elektronikai hulladékok begyűjtésének és feldolgozásának műhelytitkairól, de a kézről-kézre járó, üvegbe zárt mintákat tanulmányozva az újrahasznosítás fázisait jellemző anyagmintákkal is megismerkedhetnek. A tanórányi ismertetés végén a napi teendők, a környezettudatos mindennapok feladatait foglalják össze, majd jöhetnek a kérdések: a ma még nem újrahasznosítható elemekről, az elavult számítástechnikai eszközök utóéletéről, a monitorok és képernyők újrahasznosításáról, de szó esik a forgalomból kivont gépkocsik vagy az alumínium italdobozok újrahasznosításáról is..
A „Föld napján” Ukkon jártunk, az előadást ünnepi műsor, díjak átadása és faültetés előzte meg.
Az eddig lezajlott közel húsz előadást – Mohácstól Telkibányáig, Tarjántól Kunfehértóig nagy érdeklődés kísérte, ezért az Inter-Metál Kft. elhatározta: folytatja a missziót az ősszel kezdődő új iskolaévben is!
Érdeklődő iskolák! Várjuk jelentkezésüket! (Szablyár Péter)

Hová tűnik el évi 130 ezer tonna hulladék?

Rádió, televízió, monitor, mobiltelefon, mikró, hajszárító, vasaló – előbb-utóbb mind hulladékká válnak. Jelenleg közel egymilliárd számítógép üzemel a világon. Hazánkban évente körülbelül 130.000 tonna elektronikai hulladék keletkezik. A kiserdőbe vagy a hulladékbontóba kerül?
Ez a szóban forgó 130 ezer tonna csak becsült szám, hiszen pontosan csak azt lehet tudni, ami valamilyen úton begyűjtésre kerül. Tóth Zoltán a legnagyobb elektromos és elektronikai hulladékok feldolgozásával foglalkozó cég vezetője egészen pontosan 20 ezer tonnát tud azonosítani, hozzájuk évente ennyi kerül, ennek fele hűtőgép, egyharmada pedig információs technológiai eszköz illetve szórakoztató elektronikai termék. Tekintettel arra, hogy cégükhöz érkezik a hazai elektronikus hulladék 80 százaléka, könnyen belátható, hogy a veszélyes hulladéknak minősülő gépek nagyobb része a kiserdőben vagy a szeméttelepen landol.
Magyarország az Európai uniós csatlakozás során vállalta, hogy teljesíti az európai uniós normát, ami azt jelenti, hogy a háztartásokból szelektíven négy kiló per lakos elektronikai hulladék visszagyűjtést kell elérnünk, ám ez az eredeti 2006 december 31-i határidőre teljesíthetetlen vállalás volt, ezért hazán kapott két év haladékot. 2008 december 31-re durván tízmillió emberrel számolva ez negyvenezer tonnás elektronikai hulladékbegyűjtést jelent, ami duplája a jelenleginek. Ritkán népszerű az, amiért fizetni kell, ezt felismerve alkotta meg az unió azt az irányelvet, melynek szellemében már Magyarországon is ingyenesen veszik vissza a forgalomba hozók az általuk árusított készülékeket. Jó hír, hogy hazánkban megvan a háttéripar kapacitása, sőt bizonyos esetekben nagyobb is a kapacitás, mint ami szükségeltetik. A technológia is európai színvonalú. Az elektronikai hulladékok feldolgozása üzleti szempontból sem utolsó, hiszen a PC-kben az összes színesfém megtalálható, sőt, még aranyat is tartalmaznak, nem is elhanyagolható mennyiségben. Úgy tűnik, hogy jobban megéri a számítógépekben bányászni nagy tételben, mint valódi lelőhelyen, olcsóbban nyerhetők ki így a fémek. (Sarkadi Péter műsora nyomán, Forrás: Magyar Rádió)

Új üzemek sora várja a leselejtezett elektronikai eszközöket  

Egyre kevesebb fejtöréssel kell számolnunk, ha környezettudatos módon kívánunk megszabadulni elöregedett elektronikai eszközeinktől. Üzemek sora épül ugyanis Magyarországon az e-hulladékok feldolgozására, amelyek között azonban öldöklővé válhat a verseny a fellelhető hulladék megszerzéséért.

 Újabb e-hulladék hasznosító üzem alapkövét helyezték el pénteken Bátonyterenyén, ahol 2007-től évi 5 ezer tonna leselejtezett háztartási eszköz feldolgozását tervezik részben gépi, részben kézi technológiával. A beruházó Electro-Recycling Group Kft. első ütemben mintegy 1,2 milliárd forintot szán a létesítmény felépítésére, amelynek kapacitását néhány éven belül újabb félmilliárd forintos beruházással dupláznák meg. A spanyol alapítású, de ma már magyarországi pénzügyi befektetők tulajdonában lévő Electro-Recycling Group Kft. öt gépsoron dolgozza majd fel a beérkező öreg eszközöket az azokban rejlő értékes másodnyersanyagok kinyerése és értékesítése céljából - közölte kérdésünkre Pánczél Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója. A vállalkozás a működéshez szükséges hulladék beszerzése érdekében saját begyűjtőhálózatot szervez, emellett a területen működő közhasznú koordináló szervezetek közül előszerződést kötött az Ökomat Kht.-val.

A beszerzési források biztosítása szükséges is, hiszen az elmúlt hónapokban több hasonló beruházás is elstartolt. Jobbágyiban egy a leselejtezett hűtőberendezések feldolgozására szolgáló üzem épül, miközben az - azonos nevű német világcég érdekeltségébe tartozó - Remondis Electrorecycling Kft. Budaörsön, az E-Elektra Zrt. pedig Dunaújvárosban indított beruházást.

Eközben az elektronikai eszközök szelektív gyűjtését szolgálja, hogy a lakosság idén május óta gyakorlatilag bármely elektronikai termékeket is árusító boltban ingyen leadhatja öreg eszközeit. Ráadásul a gyűjtés és a feldolgozás finanszírozásába bekapcsolódtak az új termékeket forgalomba hozó gyártó és importőr cégek is, akik így tudják le legegyszerűbben hasznosítási kötelezettségüket. Ebben segíti őket, hogy hat közhasznú koordináló szervezet is felállt, amelyek a forgalmazók forrásainak felhasználásával vesznek részt a begyűjtés és a hasznosítás megszervezésében. Így például a legnagyobbként számon tartott Electro-Cooord Kht. már mintegy 280 forgalmazó cég hulladékhasznosítási kötelezettségének teljesítéséért felel, s ennek érdekében a társaság idén 20-25 ezer tonna leselejtezett eszköz begyűjtésének és feldolgozásának megszervezésével számol.

A feldolgozó üzemeknek a legnagyobb kihívást mégis a gazdaságos működéshez szükséges hulladékmennyiség beszerzése jelentheti. Pozitívum, hogy egyre több emberben tudatosul, hogy ma már környezetkímélő módon is megszabadulhat régi elektronikai eszközeitől. Ugyanakkor akkora hulladékfeldolgozó kapacitás van kiépülőben, hogy a következő években rendkívül élessé válhat a fellelhető e-hulladékért folyó verseny a létesítmények között - fogalmazott Tihanyi Ervin. A legnagyobb már piacon lévő cégek között számon tartott Inter-Metal csoport E-hulladék üzletágának vezetője elmondta: a verseny erősödése a feldolgozást finanszírozó forgalmazóknak, s közvetve az ő termékeiket vásárló fogyasztóknak kedvező lehet. Ezzel szemben kisebb cégek sora szorulhat ki az e-hulladékok hasznosításából, közte a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató kis kézi bontók egy része is. Emellett a feldolgozás finanszírozásában problémás, hogy a forgalmazó cégek nem szívesen vesznek részt a begyűjtésre minimálisan előírt mennyiségen felül jelentkező hulladék kezelésével kapcsolatban felmerülő  költségek előteremtésében. Ráadásul egyes drágábban feldolgozható hulladékok hasznosításának finanszírozásától sokan szintén ódzkodnak. Ennek eredménye, hogy miközben a frakciók többségénél egyre élesebb a verseny a hulladék megszerzéséért, a televíziókból és a monitorokból eltávolított - veszélyes anyagokat tartalmazó - képcsövek sok telephelyen feldolgozatlanul halmozódnak.

(Magyar Hírlap - 2006.09.15.)

Szigorodik (?) az e-hulladékok visszavétele 

Az MTI szerint szigorodik az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavétele május 9-étől. Ennek ellentmond a rendelet egyik módosítása, mely szerint nem kell veszélyes hulladékként szállítani a hulladék berendezéseket.  A kormányrendelet módosítása a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

Kedvező ugyanakkor, hogy megszűnt az a lehetőség, mely szerint  az új háztartási berendezések értékesítésével foglalkozó üzletek akkor kötelesek visszavenni a régi készüléket, ha az eladótér alapterülete nagyobb 35 négyzetméternél. Mostantól kezdve nincs alapterület megkötés.

A módosított szabály szerint az új háztartási berendezéseket értékesítő valamennyi kereskedő köteles visszavenni az eladottal azonos használati célú régi terméket.

Az átvétel helye a birtokbaadás helyével azonos. Ez azt jelenti, hogy ha házhoz szállítják az új gépet, akkor ott kell átvenni a régit. A folyamat folytatásaként a gyártó a kereskedőtől köteles annyi régi eszközt átvenni, amennyi újat az elad. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a gyártó egy koordináló szervezetre is bízhatja a visszagyűjtést.

A kormányrendelet melléklete sorolja fel azokat az eszközöket, amelyeket vissza kell venniük a kereskedőknek. Ebben is történt némi módosítás. Például bekerült mobilszámítógép és külön sort kapott a felsorolásban a printer és a kaputelefon is. (Inter-Metál Recycling)

„Hamburgi Nyilatkozat”: Nincs több határidő a WEEE Irányelv bevezetésére

Növelni kell a feldolgozó vállalatok versenyképességét és biztosítani a forrásokat

Nem késlekedhetnek a továbbiakban az Unió tagállamai a WEEE irányelv nemzeti törvénybe iktatásával és megvalósításával. Ezenfelül garantálni kell az elektromos és elektronikai termékhulladékok uniós irányelv szerinti kezelését, feldolgozását. Ezek a főbb pontjai az EERA (Elektronikai Termékhulladék Újrahasznosítók Európai Szövetsége) által hozott „Hamburgi WEEE nyilatkozatnak”, amit a január közepén megrendezett ERC konferencián hoztak. A határozatot többek közt a nemzeti kormányoknak, az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címezték.

A nyilatkozat megfogalmazói felszólaltak azok ellen az EU-ból történő exportok ellen, ahol nem ellenőrzik, hogy a befogadó ország megfelel-e az EU rendeletben előírt követelményeknek környezetvédelmi és biztonsági szempontból.

Megfogalmazódott, hogy a lakosonként minimálisan begyűjtendő háztartási elektronikai hulladékok mennyisége 2007. december 31-re 8 kg/fő-re emelkedjen. Az európai ipari szektor erőforrásainak biztosítása érdekében meg kell vizsgálni az európai e-termékhulladék kezelő és -feldolgozó vállalatok versenyképesség növekedésének lehetőségeit. Az európai környezetvédelmi előírást ki kell terjeszteni az Uniós határokon kívülre is.

Ugyanakkor felkérték az e-hulladék szektor résztvevőit, vegyenek részt annak meghatározásában, melyek az iparágban alkalmazandó  legjobb elérhető kezelési és feldolgozási technológiák (BAT). Kiemelték továbbá a gyártók és újrafeldolgozók közti párbeszéd fontosságát az elektronikai termékek tervezése során.

Továbbá tudomásul kell venni,  hogy szoros összefüggés van a logisztikai, hulladékkezelési és feldolgozási költségek és ezen tevékenységeknek az irányelvben megfogalmazott elvárt minősége között. (EUWID)

Változhat a kezelésre vonatkozó szabályozás

Az Elektronikai Termékhulladék Újrahasznosítók Európai Szövetsége (EERA) úgy látja, hogy jelentős nehézségekkel kell szembenézniük azoknak a hulladékkezelő cégeknek, akik a WEEE irányelv mellékletében felsorolt összetevőket az előírás szerint akarják kezelni. A szövetség az általa készített helyzetjelentésben olyan javaslatokkal áll elő, melyek - véleménye szerint - jobban szolgálják az emberi egészség és a környezet védelmének céljait.
Az EERA felhívja a figyelmet arra, hogy a direktíva mellékletében megfogalmazott elkülönített kezelésre vonatkozó kitételt több országban úgy értelmezik, hogy a felsorolt összetevőket kézi munkával kell eltávolítani a hulladékká vált berendezésekből.  A testület javaslata szerint a megfogalmazást olyan módon kellene megváltoztatni, hogy kézi munka mellett gépi vagy kémiai/kohászati feldolgozás is megengedett legyen azzal a feltétellel, hogy a veszélyes anyagokat tartalmazó összetevők a kezelési eljárás végén is jól azonosíthatók maradnak. Az új javaslat mellett az EERA továbbra is helyesli a feldolgozási folyamat elején történő eltávolítását olyan alkatrészeknek, melyek olajos folyadékot, higanyt, azbesztet vagy festékanyagot tartalmaznak. 

Az újratölthető akkumulátorral működtetett barkácsgépek áramforrásait, valamint valamennyi ólom akkumulátort a gépi feldolgozás előtt javasolnak eltávolítani. A többi készülék előaprítását úgy kell elvégezni, hogy a készülékben található elemek és akkumulátorok lehetőleg sértetlenek maradjanak, lehetővé téve kiválogatásukat a finom aprítás előtt.

A szövetség a képcsövet tartalmazó berendezések kezelési módszerének egyértelmű meghatározását kéri. Javasolja, hogy valamennyi képcsöves berendezést a többitől elkülönítetten kelljen kezelni és a képcsövek belsejéből  eltávolított fényporhulladék útját követni lehessen. Hasonló szabályozást javasolnak a higanygőzlámpák és fénycsövek hulladékainak kezelésére is.

Az LCD megjelenítők közül csak azokat kell elkülönítetten kezelni, melyekben gázkisülés elvén működő - és emiatt higanyt tartalmazó - háttérvilágító lámpákat alkalmaznak. (EUWID, EERA)

Norvégok a legjobbak

90% feletti begyűjtő és újrahasznosító teljesítményével Norvégia világelső az e-hulladékok kezelésében. A norvég környezetvédelmi hivatal (SFT) közleménye szerint az egyes készülékkategóriák begyűjtési eredményei között jelentős különbség van. Legkisebb arányban a játékok és telekommunikációs berendezések hulladékainak begyűjtése sikerült. További hír, hogy 2005. április 1-vel az Elektronikkretur és a Hvitevareretur koordináló szervezetek El-retour AS néven összeolvadtak.(EUWID)

Sokasodó e-hulladékkezelők

Lejár a határidő a termékdíj alóli mentesség igénylésére

2005.március 1-én jár le a határidő az elektronikai és elektromos eszközöket gyártó és importáló cégeknek arra, hogy mentességet kérjenek a termékdíj fizetése alól. A mentességhez szükséges hulladékhasznosítási teljesítés átvállalására több közhasznú társaság is létrejött, ám egyelőre csak a kötelezettek kisebb része csatlakozott valamelyik szervezethez.  

Mindenképpen a pénztárcájukba kell nyúlni az elektronikai és elektromos eszközök gyártóinak és importőreinek az idei évtől életbelépő környezetvédelmi előírások miatt, ugyanakkor a költségekben jelentős különbségek lehetnek attól függően, hogy a cégek milyen stratégiával igyekeznek megfelelni a környezetvédelmi követelményeknek.

Az Európai Unió két évvel ezelőtt hatályosította az e-hulladékok kezelésére vonatkozó direktíváját, amelynek értelmében 2005. augusztus 13-ra minden tagállamban ki kell építeni a hulladékok begyűjtési és hasznosítási rendszerét. A szennyező fizet elv alapján a hasznosítást az új termékek gyártóinak és importőreinek kell megszervezni, ám a hazai cégeket igazából az érte meglepetésszerűen, hogy az Országgyűlés január 1-jei hatállyal a környezetvédelmi termékdíjat is kiterjesztette az elektronikai termékekre (kivéve a hűtőgépeket, amelyek már 1995 óta a termékdíjas körbe tartoznak).

A törvény kilenc csoportba sorolta az eszközöket, amelyekre kilogrammonként 83-1000 forint termékdíjat vetett ki. Mentességet lehet azonban szerezni a díj fizetése alól. Ezt azok a cégek kaphatják meg, amelyek vállalják, hogy teljesítik a megfelelő visszagyűjtési és hasznosítási előírásokat. A termékdíj fizetése alóli mentességre vonatkozó kérelmek benyújtására a kötelezettek március 1-jéig kaptak határidőt, ám a vállalkozások jelentős része ezzel valószínűleg nincs tisztában. Legalábbis piaci szakértők szerint erre vezethető vissza, hogy február közepéig a környezetvédelmi főfelügyelőségnél alig kétszáz cég tett eleget regisztrációs kötelezettségének., noha a szabályozás által érintett vállalkozások száma ennek a többszöröse.

Electro-Coord Kht.

■  alapítók száma: 13

■  szerződött partnerek száma: 60

■  tervezett idei hasznosítási mennyiség: 13-16 ezer tonna*

* 300-600 partner esetén.

Elektro-Waste Kht.

■  alapítók száma: 11

■  kötelezett partnerek száma: 1

■  hasznosítási kapacitás: 20 ezer tonna/év*

*  Kézi bontási kapacitás.

A gyártók és importőrök helyzetét megkönnyíti, hogy hasznosítási kötelezettségük teljesítését kifejezetten erre a célra létrejött koordináló szervezetekre bízhatják. A közhasznú társaságok a hasznosítási díj ellenében gondoskodnak a megfelelő e-hulladék mennyiség begyűjtéséről és újrafeldolgozásáról, s ez lényegesen kisebb költség, mint a termékdíj befizetése.

Február elejéig hat bejegyzési kérelem érkezett be, ám szakértők szerint ezek közül gyakorlatilag kettőnek van komoly hasznosítói kapacitása, illetve kötelezetti támogatása.

Az Electro-Coord Kht-t a tizenhárom nagy hazai háztartásigép gyártó és -importőr cég hozta létre, s január eleje óta a társasággal további mintegy 60 kötelezett kötött szerződést. Ezzel a hazai háztartásigép-gyártók nyolcvan százaléka már az Electro-Coord rendszeréhez csatlakozott, s a társaságnál arra számítanak, hogy a szerződött cégek száma év végére 300 és 600 között lesz. Az Electro-Coord rendszerén belül alapít önálló részleget az it-iparág érdekeinek érvényesítése céljából az Informatikai Vállalkozások Szövetsége is, amely korábban saját koordináló szervezetalakítását fontolgatta. Az Electro-Coord a leselejtezett eszközök begyűjtését alapvetően a kereskedők augusztustól életbe lépő visszavételi kötelezettségére és a lakossági hulladékudvarokra építené.

Az Elektro-Waste Kht. alapvetően begyűjtői és hasznosítói háttérrel indult el, amelyhez a kötelezett cégek közül elsőként a Toshiba termékeit Magyarországon forgalmazó Techno-Trade Kft. csatlakozott. A közhasznú társaság ezután kérelmezhette, hogy hivatalosan is koordináló szervezetté nyilvánítsák, amelyet követően bármelyik gyártó vagy importőr hasznosítási kötelezettségét átvállalhatja. Az Elektro-Waste tagjainak kézi bontási kapacitása meghaladja az évi 20 ezer tonnát, ám a társaság tájékoztatása szerint a gépi bontással ez a mennyiség rövid idő alatt meg is duplázható. 

(c) A Világgazdaság c. lap havi mellékletében 2005.február 28-án megjelent cikk másolata.

E-hulladék hasznosító szervezet alakult

Elektro-Coord Kht. néven szeptember 22-én megalakult a gyártói kötelezettségek ellátására létrehozott  első olyan hulladékhasznosító szervezet, melyet kizárólag gyártók hoztak létre az elektronikai hulladék kezelésének szervezése céljából. Az Electrolux, Siemens, Gorenje, Whirlpool, Merloni-Indesit és Philips részvételével létrehozott társaság elsősorban a nagyméretű háztartási eszközökből, valamint szórakoztató elektronikai termékekből keletkező hulladékok begyűjtését és kezelését előíró kötelezettségek teljesítését fogja tagvállalatai számára koordinálni. Az elektrohulladék kezelésre korábban alakult két társaság, az Elektro-Waste Kht. és E-Coo Kht. alapítói között túlnyomórészt a hulladék kezelésében érdekelt vállalkozások vannak, amelyek a jövőben, mint  begyűjtők ajánlhatják fel szolgáltatásaikat a gyártói szervezet számára.

Térítésmentesen leadható a kereskedőknél

2005. január 1-től minden kereskedőnek ellenszolgáltataás nélkül kötelező átvenni a hulladékká vált elektromos és elektronikai berendezéseket Svájcban,  függetlenül attól, hogy a hulladék leadója vásárol-e új készüléket vagy sem. Ez egyike a júniusban elfogadott javaslatoknak, melyet a svájci elektrohulladék törvény (VREG) módosítására adtak be. A svájci a legrégebben üzemelő hulladékvisszavételi rendszer: 2001-ben minden svájci állampolgár esetében átlagosan 8 kg begyűjtött és kezelt elektrohulladékkal számolhattak, mely duplája az EU WEEE irányelvben a  tagországok számára előírt mennyiségnek.(forrás: EUVID) 

BFR-ek már a spájzban vannak!

A WWF még 2003 decemberében vett vérmintát 47, zömmel Európa Parlamenti tagtól, felmérendő, milyen mérgező ipari vegyszerek vannak az európaiak szervezetében. Az eredmények igen riasztóak: átlagosan 41 nem lebomló, a szervezetbe beépülő és mérgező ipari vegyszer van jelen a vizsgált személyek szervezetében, függetlenül attól, hogy melyik országban élnek.

Összesen 76-féle nem lebomló, a szervezetbe beépülő és mérgező ipari vegyszert találtak a képviselők vérmintájában. A vérmintákban 5 vegyületcsoportból származó vegyszer jelenlétét vizsgálták, melyek a következők: szerves klórtartalmú peszticidek (mint például a DDT), poliklórozott bifenilek, brómtartalmú gyulladáskésleltető szerek (BFR), ftálsavak és nagy fluortartalmú vegyületek.

"Elfogadhatatlan, hogy ilyen számban és koncentrációban vannak jelen az egészségre ártalmas vegyszerek az emberi szervezetben." - kommentálta a felmérés eredményét Karl Wagner, a WWF DetoX Kampányának igazgatója. "Folyamatosan, tudtunkon kívül is ki vagyunk téve a különböző ipari vegyszerek hatásainak. A legjobb megoldás, hogy megvédjük az embereket, a természetet és a jövő generációit ezektől az alattomos veszélyektől, hogy az EU a szigorított változatát fogadja el az új vegyszer-törvény (REACH) tervezetnek."

A vérvizsgálatok eredménye szerint átlagosan 41 vegyszer mutatható ki egy ember véréből, de találtak olyat is, akiében 54-féle kemikália volt. 13 olyan vegyszert azonosítottak, amelyek minden egyes vizsgált személy szervezetében jelen voltak. Ezek között vannak olyanok, amelyek használatát már több mint 20 éve betiltották Európában, illetve olyan ftálsavak és nagy fluortartalmú vegyületek, melyek széleskörűen használatosak napjainkban is. Nagy mennyiségben volt mindenki vérében egy olyan brómtartalmú gyulladáskésleltető szer, melyet mostanában tiltottak be az EU-ban részlegesen, mivel egyre növekvő koncentrációban halmozódik fel az élő szervezetben.  ( WWF Magyarország )

Az EU parlament megszavazta az elem-tilalmat, a bizottság nem

Az Európai Parlament megszavazta a nikkel-kadmium akkumulátorok és elemek használatának korlátozásáról szóló javaslatot, jóllehet az EU Brüsszeli Bizottsága azon az állásponton van, hogy nem az elemek tilalmához kell eljutni, hanem újrahasznosítási arányukon kell javítani. A Bizottság szerint az elemek betiltása túl sokba kerülne, ezért meg kell oldani, hogy miként a járművekben használt akkukat már az ipar teljesen újrahasznosítja, a háztartásokból származó elemekre is hasonló megoldás szülessen.

A bizottság környezetvédelmi biztosa megjegyezte, hogy amit a bizottság képvisel, az a legköltségkímélőbb megoldás. A nikkel-kadmium elemek a vízi környezetre erősen mérgező hatásúak, az emberre nézve pedig állítólag rákkeltő hatásuk van. A kérdésről már nyolc éve folyik a csatározás az EU Bizottságában: az akkumulátorok és elemek fő gyártói eddig sikerrel lobbiztak a tilalom ellen, az ilyen elemek szelektív begyűjtését indítványozva. (Reuters/MTI - Brüsszel )

Jóváhagyták a direktíva módosítását 

Változtatást javasolt a februárban kiadott WEEE direktíva szövegében az Európai Bizottság. A módosítás a napjainkig piacra került és 2005. augusztus 13-ig még eladásra kerülő, ún. "történelmi" berendezések azon csoportjára vonatkozik, melyek nem a háztartásokból kerülnek selejtezésre: ezek hulladékainak kezelését a direktíva 9. paragrafusa szerint a hulladék tulajdonosa vagy a készülék eredeti gyártója kell, hogy viselje.

A javaslatot az Európai Parlament után most a Miniszterek Tanácsa is jóváhagyta, így hamarosan kihirdetik az EU hivatalos közlönyében.

A módosítást azok a gyártók kérték, akik korábban nagy mennyiségben értékesítették elektromos és elektronikai berendezéseiket az üzleti szektor számára, azonban az utóbbi idők eladási visszaesése miatt a korábban eladott és hulladékká váló berendezésekről való gondoskodás kötelezettsége tovább rontaná piaci lehetőségeiket.

Ezzel kapcsolatos aggályaikat a gyártók már korábban jelezték, de a direktíva szövegezésénél nem tudták figyelembe venni, ezért akkor a Bizottság, a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament közös nyilatkozatban kötelezte el magát a kérés mielőbbi kezelésére.

A javaslat szerint a leselejtezett eszközök pótlására megvásárolt új berendezések gyártói viselik a lecserélt berendezések hulladékkezelési költségét. Ha a leselejtezéssel egy időben nem vásárol új készüléket, akkor a felhasználónak kell a hulladékkezelés költségét állni. 

© Inter-Metal Recycling, 2003-2009.